Hideg volt, de lehetett volna még hidegebb, olykor szemerkélt az eső, de végig zuhoghatott volna... Nem volt ez olyan rossz, mint amit az eredmény sugall.

Már a héten úgy gondoltam, (bár gyűlölök veszíteni, olykor titánként komolyan megroppant) nem szégyen a vereség, ha csapattá forrunk a pályán, és szép játékkal, mindent megtéve, mint ahogy egy kiváló játékostól tudhatjuk: "minden férfi számára az igazi beteljesülés az, hogy ha kemény küzdelem árán eléri kitűzött célját, majd megfáradva, de mégis diadalittasan elfekszik a csatatéren."

Mivel a támadók számára a pálya szélén elsődleges a játékok átbeszélése, ezért jószerével csak a speciális csapatrészek munkáját láttam, a védelmét kevésbé. A speciális csapat szépen teljesített, nekik köszönhetjük az ellenfél leszerelését, a visszahordás TD-t és az extra pontunkat.

A védelem hamiskás muzsikálásának oka lehetett, a kevés védő, illetve a sok hiányzó, a rossz váltások, a lassú reakció, a rengeteg elvétett tackle, de jó volt látni, hogy keményen küzdöttek és néhányan keményen büntettek. A legnagyobb csattanásokat Pozsitól, Szakálltól és Cmenától hallottam és szép volt Andris IC-je.

 Nagyon ügyesen játszottunk. A támadó fal előtt, név szerint Zogi, Ome, Klikk, Szepi, Lóri előtt megemelem a kalapom, mert úgy odatették magukat, hogy tudtommal nem volt negatív futás, vagy a hibájukból fakadó sack, így Olivérnek egész meccsen szokatlanul sok ideje volt passzolni.

Az elkapók Olivér szép passzai által és önmagukban is remekeltek, Bubu 2 és Zoli 1 elkapás TD-jével mutatta meg, hogy nem szabad feladnunk, hiszen kivételes tehetségű játékosokkal vagyunk megáldva, már csak egy kis összeszokottság és átszellemültség hiányzik. Futóink küzdöttek minden yardért és eredménnyel védték az irányítót a szélső blitzek ellen. Bence szép belső futásai, a first downok és keményen kiosztott blokkjait sokban segítették a csapat teljesítményét, Elvis és jómagam is derekasan helytálltunk, végén Tomi is feliratkozott a statisztikai listára.

Sajnos személy szerint nem voltam valami sokat a pályán, de törekedtem a legtöbbet nyújtani. Amire emlékszem az pár 5 yardos belső futás, néhány üresre játszott passzhelyzet, egy fake-futós drive, illetve a legfontosabb mégis a 3 támadó TD, melyek alatt a pályán örülhettem játékostársaim sikerének.

Remélem legközelebb többet tudok írni és még több társam megemlíteni, akik maradandó pillanatot okoznak, de köszönöm még egyszer, hogy a közösség része lehetek és minden egyes játékosnak a játékot, mert ez az volt. Ezúton ajánlom, hogy a meccsek végén, ne csak a bírókkal és az ellenféllel, hanem saját társainkkal is pacsizzunk, mert ugyanúgy jár nekik is a köszönet és a tisztelet, hogy végig küzdötték a mérkőzést.

Külön köszönet illeti hozzátartozóinkat és rendíthetetlen szurkolóinkat, akik "jó kedvel, bőséggel" végig biztatták a csapatot!  

Következőkben hasonló elszántságot és mentalitást várok el a csapattól, mert képesek vagyunk a csodákra és bennünk van a győzelem. Nem szabad letérnünk a fejlődést jelentő útról, hiszen többre vagyunk érdemesek és úgy érzem hamarosan, mint ahogyan a víz, forrásként a hegy oldalából a felszínre törünk és ott is maradunk!