Nem szívesen írok a meccsről. Nem csak azért, mert kikaptunk, inkább azért, ahogyan kikaptunk. Főleg az offense-ről írok, mert a defense-t nem figyeltem a meccsen, de remélem azért a D is elolvassa, nem lett olyan nagyon hosszú.
Néha nem szégyen a vereség, és nyilván lehetne kifogásokat keresni, én ezt nem teszem. Számomra az egyetlen pozitívum az, hogy a meccset megúsztuk sérülés nélkül. Természetesen voltak előremutató jelek, ilyen például a special team, de összességében gyengén játszottunk.
Azért gondolom ezt, mert ez a Cowboys, jó és atletikus, de mindenképpen verhető. Ha mindenki tudja mi a feladata (pl.: mikor kell a vonalon állni), és mindig minden körülmény között a maximumot nyújtja, nem foglalkozik mással csak a saját dolgával, akkor nyerhetünk. Nem kell sok hozzá, csak magas edzéslátogatottság és nagyon sok alázat!
Olivér egy olyan játékos, akire lehet építeni, de egyedül nem megy neki! Ez egy csapat sport, mindenki fontos legyen kezdő Qb, TE, FB vagy falember, esetleg mindenes, mint Falmann. Ezt remélem mindenki átérzi, és tudja, hogy rajta is múlik.
A következő két meccsen kötelező a győzelem, és 3-1-gyel a rájátszás első körét is be kell húzni, hogy a döntőben megverhessétek a Cowboyst, hogy megmutassátok: a csatát elveszítettük, de a háborúnak nincs még vége és az nevet, aki a végén nevet.
--Skywalker--
Ps.: Köszönöm edzőimnek, hogy megkaptam az MVP címet, kár hogy a következő meccsen nem lesz esélyem a duplázásra :-)
