Az Egy kesztyű balladája című iromány írójának új műve. Lesz szó hajvágásról, sérülésekről, ütközésekről TD-kről, majdnem TD-kről, érzelmekről és legfőképpen győzelemről.

Nos az egész péntek 4 óra körül kezdődött, ugyanis ekkor mentem le a fodrász nénihez, hogy vágja le a hajam taréjosra. Levágattam, mert már sokszor mondtam, hogy lefogom vágatni, de eddig ez mégsem történt meg. A haj mindenkinek tetszett, mondjuk anyukámék még nem láttákD:D majd kommentben leírom a reakciójukat.

A meccsre lejött Lídia a barátnőm is (később egy győri barátommal beszélgettem msnen és miközben nézegette a meccsképeket, hogy ki az a jó nő ott szemüvegben piros felsőben szóval dupla sikert arattam szombaton). A meccsre Csabival mentünk le, az autópályán a dugóban tanítgatott arra, hogy hogyan kell sávokat váltani, úgy, hogy ne is akadályozd a forgalmat de gyorsan is haladj. Végül kis székesfehérvári városnéző túra után rákanyarodtunk a helyes útra és megérkeztünk Veszprémbe ahol többszöri útbaigazítás során megtaláltuk a pályát. Balu kicsit volt csak mérges, hogy nem értünk oda időben a dugók miatt.

Volt egy lightos kis bemelegítés és kezdődhetett is a meccs, megint mi nyertük a pénzfeldobást jubileumi 5. alkalommal a szezonban (ilyenkor azért örülök ennek, mert kickoff és utána én lemehetek szusszanni egy kicsikét aztán kezdődhet a móka).

A Veszprém jobban kezdett, de csak egy field gólig jutottak pedig. Aztán mi válaszoltunk egy td-vel. Majd jött az első megmozdulás amire emlékszem, egy szép tigrisugrással átugrottam egy kisebb emberkupacot, majd beleszálltam a futóba akit már ketten fogtak. Közben az I belive I can flyt énekeltem.

Sajnos kapunk egy td-t úgyhogy 10 - 7 el mentünk pihizni, nem tudom mi lehetett az oka de sokunknak az rémlett, hogy már 2 td-vel megy az ellen.

Jött a második félidő, mivel nem nagyon emlékszem a pontos sorrendre ezért csak ömlesztve írom. Az offense csinált két td-t (Török Lajos nem mert ő nem játszott). Mi meg védekeztünk, voltak egyéni takölök, többször is mínusz yardon fogtuk meg az embert, egyszer rajtam át is gurult rajtam a Csari aki besegített. Gary többször is mínuszban fogta meg az ellen játékosát. Elkövettem a legnagyobb rookie hibát, nem leütni hanem elkapni akartam a labdát az egyik alkalommal, így a mögöttem álló Te elkapta. Csinált INT-t nagy Ridács de neki most nem sikerült blokkolnom, aztán Csabi is csinált, Krisz is csinált és a végén Jana is csak ő elejtette, valamint én majdnem csináltam a kezem közül esett le a földre és ha elkapom akkor laza 15 yardot kellett volna megtennem, hogy td legyen de hát ezek szerint várnom kell még a TD-mre.

Vége lett a meccsnek de nem éreztem azt az eufórikus érzést, hogy nyertünk. Mindenesetre én nagyon élveztem a játékot, mert végre nem az van, hogy van valaki aki csinál 20 takölt a többi meg csak egyet egyet, hanem csinál mindenki kb 4-5 egyénit és ugyanennyi gang takölt is, és ez azért, jó mert bármerre mehet az ellen a védelem mindenhol meg tudja állítani, persze nem vagyunk tökéletesek és nagyon sokat kell még fejlődnünk, de jó, sőt inkább nagyon jó irányba haladunk.

A hupákpolásról majd később.

u.i.: Ez úton is köszönöm a többiek nevében Ridács apukának a segítséget a meccsen, nélküle meg döglöttünk volna. Valamint Sanyinak a gyúrónak is ismételt segítségét. Valamint Adriennek a sok képet.

-pozsi-