Süt a nap, monoton kopogás: egy faágat lökdös a szél ütemesen az ablaknak. Ülök a gép előtt, a monitor alján sötétkék csíkon narancsszín villognak az msn-ablakok állapotjelzői, noha épp nem veletek vagyok, hát ilyenformán mégis veletek, nem telik el úgy félóra, hogy valakivel valamiről valamiért nem beszélnénk. Nagyon sok minden történt velünk nem egész egy év alatt. Még nincs egy éve, hogy először jöttem le meccsre veletek lenni, és írtam rólatok, nektek. Nem ismertem senkit, nem tudtam rólatok szinte semmit, még a neveteket sem :)
Mennyi minden változott azóta. Nyertünk és veszítettünk meccseket. Nyertünk és veszítettünk embereket. Azok közül akiket tavaly ősszel megismertem, jópáran más irányt vettek már, és azóta több hullámban csatlakoztak remek emberek, akiktől többek, jobbak lettünk. Megsérültek többen, mások felépültek, voltak akik most kezdték a focit, megint mások átmenetileg vagy végleg abbahagyták. Még csapatbabánk is született, és már nem is kell sokat várni a következő apróság érkezéséig.
És mégis semmi sem változott. Edzünk-dolgozunk ahogy azt kell. Mindig akad akinek lohad a lendülete, és mindig akad aki pár jó szóval átsegíti az akadályon. Mindig akad aki fáradt, míg mások energiától duzzadnak, van akinek jobban megy a játék és átlépi saját határait, szárnyal, van akinek épp kevésbé megy, és saját kétségei és bizonytalansága áll méretes gátként kibontakozása útjában. Mind fejlődtetek, ki-ki a maga ütemében, biztos mindenki tudna kicsit jobban kicsit többet kicsit intenzívebben, de én összességében büszke vagyok rátok.
És mégis sokminden változott. Itt élünk, együtt, lélegző-lüktető-dobogó közösségben. Sokmindent megtudtunk egymásról, megismertük egymást és amit megismertünk egymásból, azt megszerettük. És ennek a közösségnek nem egy szíve, egy motorja van, hanem sok-sok kis sorosan kötött áramforrás alkotja az egészet. Nem elég hozzá egyikőtök sem. Kell Balu atyai szigorral vegyes baráti útmutatása. Kell Krisztián jószándéka és igazságossága. De ugyanúgy kell hozzá Oli, Jana, Kökö, Bence mosolya, mint mondjuk Szakáll vagy PapaJoe morgása. Ugyanúgy kell hozzá Szőke Tomi végtelen alázata és szorgalma, mint ahogy mondjuk Huri Tomi vagy Röntgen vállvonása (najó, vállvonásból lehet lehetne kevesebb is ;)).
Mégis mindezektől együtt, az egésztől vagyunk Titánok.
