nem, ma nincs meccs, és nem, edzés sincs, csak gondolatok vannak, és ha már blogot írok és ráadásul pont a titánokról írok blogot, hát ezek a gondolatok pont ide valók.

tegnap volt meccs, tudjátok, olvastátok, el is tudtam menni - bár nemsokkal előtte még úgy volt, hogy ez is kimarad, örülök, hogy nem így lett. örülök, mert tetszett amit láttam.

van ez a csapat, kicsit viharvert, kicsit ütött-kopott, mint a csiszolatlan gyémánt. amikor kézbeveszem (az ékszerész), tudom, hogy rengeteget kell dolgoznom vele-rajta, tudom, hogy sok nehézségbe ütközöm, de azt is tudom, hogy munkám végeztével büszkén dőlhetek hátra, mert az eredmény csillogóbb lesz, mint azt a munka kezdetén remélem. csiszolódunk. ti egymáshoz, mi egymáshoz, egyre jobb nézni-hallgatni.