Habár egy teljes felnőtt szezon már mögöttem állt, rendkívüli módon vártam ezt az arénát, ugyanis hosszú idő után végre újra éles meccset játszhattam Veletek srácok.
Nagyon élveztem a buborékos edzéseket, úgy gondolom, még a nagy élménybeszámoló előtt Olivért hatalmas dicséret illeti azért, hogy ennyit dolgozott a taktika kidolgozásával.
Szombat este dolgoztam, így nem sok időm volt a tornára gondolni, ám késő este már nagy izgalommal készítettem elő a cuccaimat. Kökővel 6:50-es találkozót beszéltünk meg, ám én már jóval korábban felkeltem, egyszerűen kidobott az ágy, nem nagyon bírtam magammal.
Út közben Radist is felvettük, a nagy hó sem akadályozott meg minket abban, hogy pontosan érkezzünk. Gyors öltözködés, majd némi melegítés után jöhetett is az első meccs. Sokáig nem kerültem pályára, ugyanis a futójátékunk remekül működött és a védelem is odatette magát. Ugyanakkor be kell vallanom, hogy abban a néhány playben, amikor fent voltam, iszonyatos görcsösséget éreztem magamban, utólag picit talán örültem is, hogy nem kellett a hathatós segítségem ehhez a győzelemhez.
Következett a vasárnapi nap legnehezebb része, az a több mint négy és fél órás várakozás, ami a második találkozónkig volt. Ennek ellenére viszonylag gyorsan eltelt az idő, Baluval és Olival meccselemzés, Nándival és Lórival röhögés és hasonlók. Feloldódtam teljesen és már nagyon vártam, hogy kezdődjön az öregek elleni meccs.
Sok összecsapást néztem meg a tornán, de belülről nekem teljesen úgy tűnt, hogy a legfeszültebb, legdurvább hangulatú csatát mi vívtuk. Kicsit szarul esett ugyanakkor, hogy az egész csarnok ellenünk szurkol, én tuti a régi nagyok ellen biztatnám a feltörekvő fiatalokat, azaz magunkat, na mindegy.
Jöhetett az Eger elleni vigaszágas meccs, és életem első TD-elkapása is. Bevallom őszintén eredetileg készültem valami kis ünnepléssel, de amikor elkaptam Olika hatalmas passzát, csak az járt a fejemben, hogy végre basszus... Amúgy ezzel készültem eredetileg, érdekes lett volna: https://www.youtube.com/watch?v=n_3v-_p3ESo
A Tata elleni meccset nagyon sajnálom, véleményem szerint még az Egernél is simábban lehetett volna hozni, de talán mintha fejben egy picit elfáradtunk volna.
Most mindent a bajnokságra tegyünk fel, legyünk sokan edzésen, és basszunk verjünk meg mindenkit!
