Számunkra, mint teljesen új csapat számára az idei év az összeszokásról és a koreográfia elsajátításáról szólt. A döntőt megelőző órákban már másra se tudtunk gondolni, mint arra hogy nem hozhatunk szégyent a csapatunkra.

12-kor kellett találkoznunk a BVSC stadion bejáratánál, ahol már nem csak a tánc miatt, hanem az átöltözés bonyodalmai miatt is izgulhattunk. (mivel az öltözőt bezárták és senki nem találta a kulcsot). De úgy voltunk vele, ha átöltözni nem is tudunk, legalább előreláthatólag egy izgalmas meccset megnézhetünk. Miután sikerült mind a 6 csapatnak elkészülnie (Rebels, Elte, Hurricanes, Tigers, Pink Panter és mi).

Fél 2-kor elkezdődtek a közös táncok. Előttünk a Rebels és a Pink Panter táncolt a döntő stílusát is meghatározó 80-as évek egy rock klasszikusára, majd Nekünk az Elte cheerleaderjeivel kellett elkészítenünk egy közös koreográfiát a Pink Floyd- Break In The Wall című számára.  Ezek a produkciók kellőképp feltüzelték a hideg stadion levegőjét, majd a Harley Davidsonon érkező rock zenész még jobban megalapozta a meccs hangulatát és meghozta a szurkolók kedvét. És ezek után jött el az a pillanat, idén is kiderülhet, hogy ki jelen pillanatban Magyarország legjobb amerikai focicsapata, a Budapest Wolves vagy a Nyíregyháza Tigers.

Kíváncsian vártuk az összecsapást, bár számunkra a legjobb csapat idén nem kapott helyet a döntőben (de bízunk benne, hogy a legközelebb már saját csapatunknak szurkolhatunk teljes szívvel a pálya széléről). Miután a meccset csak részletekben követhettük nyomon, a hideg és az aprócska egyenruha miatt, csak annyit mondhatunk, hogy a Wolves elsöprő sikert aratott ismét, az offense fala és védelme is tökéletesen működött, így sikerült 58:0-ra legyőzniük a vendégek csapatát.

Félidő előtt az állás 37:0 volt ekkor minden cheerleader csapat bemutathatta a külön számát egy szabadon választott zenére. Elsőként az Elte egyetemi csapata mutatta meg a tudását, ahol sajnos az egyik lánynak megsérült a lába, de így is helyt tudott állni (innen is jobbulást kívánunk neki). Másodikként a Pink Panter csapata lépett fel, akiket ezelőtt még nekünk sem volt alkalmunk megismerni. :) Harmadik csapatként a Rebels táncosai léphettek a pálya közepére, ahol egy igazán pörgős rock and rollos koreográfiával pörgették fel a nézőket.

Negyedikként mi következtünk, hibáinktól eltekintve reménykedünk benne, hogy azért mi is hozzátettünk a meccshez valamit. Fellépésünk után elszállt minden félelmünk, felszabadultan és órákig tartó megbeszélések és gyakorlások gondolataival néztük a többi produkciót.

Utánunk következtek a fitneszesekből alakult Cheericanes formáció, akik talajakrobatikákkal kápráztattak el mindenkit. És utolsóként a vendégcsapat lányait, a Tigers Chickset láthattuk, akiket szintén most ismertünk meg, de hip-hopos koreográfiájuk jó befejezés volt, ami újra fellelkesítette a Nyíregyháza elkeseredettnek tűnő szurkolóit.

A második félidőt már civilben követhettük végig. Láthattunk pár elképesztő futást, passzt, de mint jól tudjuk a legmagasabbról a legkönnyebb leesni (mellesleg a legfájdalmasabb is). Összességében egy remek meccsnek lehettünk részesei, ahol a hangulat és a közönség is maximálisan a helyén volt. Mindannyian tudjuk, hogy többre leszünk képesek, amit majd az elkövetkező meccseken szeretnénk bizonyítani!:)