A meccs kívülről.
Sajnos korábbi sérülésem miatt nem tudtam ezen a meccsen játszani. Gondoltam a fiammal beutazom a meccsre tömegközlekedéssel, jó meleg, a hévet is lekéstük úgy 15:10 körül jöttünk felfelé a Zsigmond térről, és már az Lajos utca elején lehetett hallani a zebrák szokásos társalkodását, izgatottan növeltük a tempót nehogy lemaradjunk még jobban a meccs elejéről. A bejáratnál ismerős arc kérdem, hogy állunk 6-6, - az nem vészes gondoltam - kifizetem a jegyeket természetesen a fiammal narancsban, hogy így is buzdítsuk a srácokat. Kellemes meglepetéssel folytatódott a napunk. Kaptunk ajándékba a jegy mellé egy kis kendőt, kis impozáns papír hengerben, hogy legyen mire leülni (mivel a lelátó nem éppen a legjobb helyen helyezkedik el). A fiam Gergő és én is gyermeki örömmel fogtuk el az 500 Ft/fő belépőjegy mellé. Az enyém bontatlanul gyarapítja az ereklyéim sorait :)
A pályát ismerve féltem, hogy a szurkolók nem tudnak majd hová letelepedni. Az élelmes szurkolók a hegyoldalon, az árnyékos részen foglalták el a helyüket a kis kendőket lehetett is látni a szünetben. Az öltözőknél napernyők sörcsap, hűtött italok, jégkrém, nem is hittem a szememnek milyen kis hangulatos hely lett, már csak a vattacukor árus hiányzott :).
A Szirének is bontogatták szárnyaikat - jó volt látni – külön köszönjük nekik is a szurkolást.
A pálya szélén sörsátrak, hogy a játékosok árnyékban pihenhessenek amíg a másik sor a pályán küzd. A meccs sikerekben hullámzó volt, a védők ismét jobban szerepeltek, mint a támadók. Ha igazán objektíven kívánom látni a kommentátort egy „kicsit” mintha a Titánok felé húzott a szíve J nekem személy szerint kifejezetten tetszett.
Akik ismernek, tudják, én mindig optimistán próbálom látni a dolgokat és a mai nap semmiben sem különbözik ebben a tekintetben az összes többi napomtól. A csapat tagjai egytől egyig jó játékosok, mindenkinek vannak erősségei és gyengéi, attól lesz egy csapat csapat, ha ezeket tudjuk egymásról, és kihasználva a jó dolgokat összehangoltan/összeszokottan a csapat mint egy gépezet dolgozik, és ez csak edzéssel érhető el. A mai napon az ellen jobban dolgozott, de minden nap után van másnap, amikor megmutathatjuk mire is vagyunk igazán képesek.
Összességében a meccs szerintem nagyon sportszerű volt, és a bírók se dobálták minden csip-csup dologra a zászlókat, az ellen meg ennek tetejében kifejezetten szimpatikus volt, még végénél is, amikor szerintem esélyünk lehetett volna a fordításra összeszedett, sportszerű viselkedéssel mutatta hogyan kell jól együtt lennie egy csapatnak.
A pacsiban a bírók is részt vettek, ami nekem különös tetszett.
Nem is igazán a játékra szerettem volna a figyelmet felhívni, hanem a mögöttes dolgokra, amit egy szurkoló, egy gyerek, családtag, szülő láthat, illetve amilyen minőségben megélhetnek a szurkolók egy-egy meccset.
Köszönöm tudja/ják, ki és kik :)
Örülök hogy TITÁN lehetek!
- Bence -
